Bőrünk felépítése

Kéz- és lábápolás, műkörömépítés szempontjából az emberi test legnagyobb szervéről, azaz a bőrünk anatómiai felépítéséről is érdemes szót ejtenünk. Testsúlyunk 8-15%-át teszi ki, élettani szerepe igen sokrétű.


A felnőtt ember átlagosan 1,4-1,8 négyzetméter felületű, kb. 3-5 kg súlyú bőre nem önálló szerv, feladatát a többi szervünkkel együtt végzi. Mivel a bőr az egész szervezettel összeköttetésben áll, a szervezet betegségei gyakran bőrtünetekkel is járnak. A bőr több rétegű, erős, rugalmas falként beborítja a testfelszínt, különböző mirigyeket, vér és nyirokereket, izom és idegrostokat tartalmaz, színét a pigment, a vér tartalom, és a bőr rétegeinek vastagsága befolyásolja.

Védi belső lágy részeinket a sérülésektől és a külvilág ártalmaitól, gátolja a kórokozók bejutását a szervezetbe, óv a napsugarak káros hatásaitól, a túlzott mértékű vízvesztéstől és ezzel a kiszáradástól. Részt vesz a hőszabályozásban, a testhőmérséklet kialakulásában, és a kiválasztás (verejték, faggyúmirigyek), felszívódás (szőrtüsző) működésben is. Mindezeken felül az egyik legfontosabb érzékszervünk is.

A bőr három részből áll: ezek a hám (epidermis), az irha (dermis) és a bőralja (hypodermis, subcutis). Minden egyes rétegnek speciális feladata van.

Bőralja: A legalsó réteg, zsírszövetben gazdag, védi a szervezetet a hő-, illetve hideghatásoktól, párnázó funkciót lát el és energiaraktárként is szolgál. A zsírt élő sejtek, az úgynevezett zsírsejtek tárolják, melyeket rostos kötőszövet vesz körül. A zsírréteg vastagsága testrésztől függően más és más: néhány millimétertől (például a szemhéjon) több centiméterig terjedhet (például a has és a far területén). A női test bőralja zsírszövetben gazdagabb, mint a férfié, ezért alakja lágyabb vonású. A bőralja zsírrétege nemcsak az idomokat teszi formásabbá, hanem – a test felszínét mintegy kipárnázva – az ütéstől és a zúzódásoktól is védi a szerveket.

Irha: A bőr középső rétege vastag és rugalmas rostok alkotta vastag szövedék, amely biztosítja a bőr rugalmasságát és szilárdságát. Kötőszövetből, kollagénből (vízben nem oldódó fehérje) és elasztikus rostokból áll, amelyek nedvességet raktároznak el magukban. E rostok állapotától és víztartalmától függ a bőr üde, feszes vagy petyhüdt, ráncos külleme. Ezen kívül idegvégződéseket, mirigyeket, szőrtüszőket, és ereket is tartalmaz.

Az idegvégződések fájdalmat, tapintást, nyomást és hőt érzékelnek. A bőr egyes területein több idegvégződés helyezkedik el, mint máshol. Például az ujjbegyek és a lábujjak felszínén számos idegvégződés található, így ezek a területek rendkívül érzékenyek az érintésre.

A verejtékmirigyek hő hatására verejtéket termelnek. A verejték vízből, sóból és más összetevőkből áll. A verejték – a bőrfelszínről elpárologva – hűti a szervezetet. A hónalj és a gát tájékán különleges verejtékmirigyek (apokrin mirigyek) helyezkednek el, melyek nyúlós, zsíros váladékot választanak ki, amely az itt élő baktériumok bontása következtében jellegzetes szagot áraszt. A faggyúmirigyek faggyút termelnek, mely a bőrt nedvesen és puhán tartja, valamint védőgátat képez az idegen anyagokkal szemben.

Az irharéteg erei táplálják a bőrt, és részt vesznek a test hőszabályozásában. Meleg hatására az erek kitágulnak, így nagyobb mennyiségű vér áramolhat a bőrfelszín közelébe, ahol a hőleadás történik. Hideg hatására az erek összehúzódnak, visszatartván a szervezet hőjét.

A test területein az idegvégződések, verejtékmirigyek, faggyúmirigyek, szőrtüszők és véredények száma különböző lehet. A fejtetőn például sok szőrtüsző helyezkedik el, míg a talpon egy sincs.

Hám: A bőr legfelső rétege, átlag 0,2 mm vastagságú, ellenálló, lipoid (vízben nem oldódó), és ha nincs rajta sérülés, megóvja a szervezetet a baktériumok, vírusok és más testidegen anyagok behatolásától, védi a belső szerveket, izmokat, idegeket és ereket. A bőr savtakarója (savköpeny) a lúgoktól, zsírtakarója a lúgok és savak ellen véd, megakadályozza a különböző károsító vegyi anyagok bőrbe jutását, víztaszító jellege pedig gátolja a bőr nedvesedését.

Legmélyebb rétegében helyezkednek el a pigmentsejtek, melyek a melanint, a bőr színanyagát termelik. A melaninpigment nyeli el a napfény ultraibolya sugarait, és határozza meg a bőrszínt. A festékanyagoknak a felszaporodásával alakulnak ki az anyajegyek, a szeplők, ritkábban a májfoltok.

A szervezet immunrendszerének részei, a Langerhans-sejtek is találhatók, melyek segítenek felismerni a testidegen anyagokat, és szerepet játszanak a bőr allergiás folyamatainak kialakulásában is.

A felszínt borító elszarusodó laphám ellenálló, rostos szerkezetű fehérjéből áll, melyet keratinnak hívnak, és amely a haj és a köröm felépítésében is részt vesz. Ahogy ezen élettelen sejtekből álló felszíni réteg folyamatosan kopik, az alsóbb rétegekből újabb osztódással szaporodó, élő sejtek foglalják el a helyüket. Egy hámsejt a hám aljáról mintegy 28 nap alatt jut ki a legkülső hámsorba.

A hám külső keratin rétege vastagabb azokon a testfelületeken, ahol nagyobb védelemre van szükség, mint például a tenyér és a talp felszínén.

A bőr felszíne jellegzetes, egyénre jellemző mintázatot mutat, különösen a végtagokon, aminek köszönhetően ujjbegyen látható bőrlécek alkotják az ujjlenyomatot, mely személyazonosításra is alkalmas.

A hám rétegei:

A legalsó az alapréteg, más néven bazális réteg, amely egy sejtsor vastagságú, állandóan osztódó sejtréteg. Szorosan elhelyezkedő henger alakú sejtekből áll. A közöttük található pigment termelő sejtek termelődése a napozás hatására fokozódik.

A következő a tüskés réteg, mely néhány sejtsornyi vastagságú, sokszögű, szorosan kötődő sejtekből áll.

Az ezt követő szemcsés rétegben a hámsejtek fokozatosan ellaposodnak, itt kezdődik meg az elszarusodási folyamat.

A felette lévő fénylő réteg sejtjei laposak és szorosan egymás mellett helyezkednek el, ez a réteg csak a tenyéren és a talpon található. Ún. barrier (akadály, szűrő, gátszerű) réteget képez a szaruréteg legalsó tömörebb részével.

A legfelső szaruréteg a hám sejtmagvakat nem tartalmazó rétege, fehérjeláncokból áll. Alsóbb sejtsorai szorosan préselődnek egymáshoz, a felszínhez érve egyre lazább a kapcsolódás. Sejtjeit szaru tölti ki, szabad szemmel nem láthatóan, folyamatosan lehámlanak, leválnak a rostos protein részletek, amit szarunak (keratinnak) hívunk. Az elszarusodott sejtek között az epidermális lipidek a „maltert“ alkotják, azaz a szaruréteg sejtjeinek cementjét, ami összetartja a szarusejteket. A szaruréteg védi a bőr mélyebb rétegeit a külső behatásoktól.

Hozzászólás lezárva!