Bár a körömtrend évente többször is változik, minden vendégemnek azt szoktam javasolni, hogy a divattól függetlenül vegye figyelembe a színválasztása során, hogy milyen színek illenek egymáshoz, hogy körmei színeiben is találja meg a harmóniát. De mi is az a szín?
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a színek tőlünk függetlenül léteznek a világban, de ez nem így van: a szín a fénysugár által megvilágított felületek visszatükröződése által jut el a szemünkig és az agyunkig. A szín a fény egy összetevője, egy frekvencia, ami ugyanúgy hullámokban terjed, mint a hő vagy a hang, (sokak számára az egyedüli olyan energia, amely szabad szemmel észlelhető).
Az emberi agy színérzékelése révén több mint 1 millió színárnyalatot láthatunk szemünkkel. Mivel a jobb agyfélteke felelős a színek érzékeléséért, ezért (és még sok egyéb miatt is) érdemes azt fejleszteni. Két cikket ajánlok ezzel kapcsolatban:
Színes szavak játéka
Agyfélteke teszt – jobb agyféltekés rajzolás
Minden színnek megvan a maga tulajdonsága és sajátos hatása, különböző módokon hatással vannak testünkre, lelkünkre, döntéseinkre, sokat elárulnak rólunk is, de erről majd egy másik cikkben írok bővebben.
Milyen színt használjon?
Valamiért nagyon szeretünk általánosítani azzal kapcsolatban, hogy milyen szín állhat nekünk jól vagy rosszul. Én mindenkinek azt ajánlom, hogy felejtse el az efféle beskatulyázást, és bátran használja az általa kedvelt színeket a körmein is, ugyanis bárkinek bármilyen szín jól állhat, csak tudni kell pár alapvető színkeverési elméletet.
Színkerék
Nehéz az első lépéseket megtenni és kitörni a belénk rögzült szabályokból, de higgyék el, megéri! Ha bizonytalanok vagyunk, hogy mely színek passzolnak egymáshoz a legjobban, a kísérletezésekben érdemes segítségül hívni az úgynevezett színkereket, mert megmutatja a színek, színárnyalatok egymáshoz viszonyulását.
Spektrum
A sok színárnyalat közül hét szín (vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigókék, ibolya) kitüntetett különbözőséggel bír. Ezek a szivárvány színei, kívülről befelé haladva, és
Isaac Newton 1666-ban spektrumnak nevezte el.
A színelmélet hosszú múltra tekinthet vissza. Isaac Newton után Johann Wolfgang Goethe, Philipp Otto Runge, Eugene Delacroix, és Michel Eugene Chevreul munkássága is sokat hozzátett ahhoz, hogy jobban megismerjük a színeket.
A három elsődleges szín a sárga a piros és a kék.
Két elsődleges szín keverékéből kaphatjuk meg a másodlagos színeket, pl. a piros és a sárga a narancsot, a sárga és a kék a zöldet, a kék és a piros lilát eredményez.
Ha egy elsődleges színt a szomszédos másodlagos színnel vegyítünk, akkor pedig létrejönnek a harmadlagos színek, pl. a kék és a zöld keveréke a türkiz.
Két egymással szomszédos szín a színkeréken azonos alappal bír, így ezeket harmonikus vagy rokonszíneknek nevezzük. Jól mutatnak együtt, nem bántják a szemet. Ha ilyen színeket használunk, nagyon kellemes hatást érhetünk el. Vegyünk egy példát: zöld, zöldeskék, kék – jól mutatnak együtt, harmonizálnak, hiszen mindben megtalálható a kék.
A színkeréken szemben elhelyezkedő színeket egymás kiegészítőinek, komplementerének nevezzük. Jellemzőjük, hogy egymás mellé téve különösen intenzívvé varázsolják egymást. Ilyen például a narancssárga és a kék. Tiszta formájukban együtt nagyon erős a hatásuk, de ha árnyalják őket, akkor nagyon érdekes, kevésbé vibráló vizuális hatást keltenek.
Hangulati hatás szerint megkülönböztetünk hideg, meleg és semleges színeket. A színkerék jobb oldalán lévő színek a hideg színek a zöldtől a kékig helyezkednek el az ábrán, de a lila egyes árnyalatait is ide sorolhatjuk. A színkerék bal oldalán pedig a meleg színek találhatóak, a pirostól sárgáig, beleértve a barnát, narancsot, a rózsaszínt, és a lila egyes árnyalatait is. Semlegesnek azokat a színeket nevezzük, amelyeknek nincs színezete, tehát a fehér, a fekete és a szürke. Ezekkel a színekkel igen finoman összeköthetjük az eltérő színkarakterű részleteket, így megint csak harmónia jön létre. Különböző tónusokat kapunk, ha az alapszínhez fekete, vagy fehér színt keverünk. A világosabb tónusok finom harmóniát eredményezhetnek, a sötétebb tónusokkal drámaibb hatást érhetünk el.
Persze nem csak feketével tudunk sötétíteni, és fehérrel világosítani. Ha egy színt a komplementer színével keverünk, pl. kis mennyiségű zöldet adunk a piroshoz, akkor sötétebb pirosat fogunk kapni, és minél több zöldet használunk, annál jobban közelítünk a feketéhez.
Szín nem létezik „önmagában”, kizárólag viszonyításban él: mindig vannak mellette más színek (háttér, mintázat) mindig együtt jár vele a fény és árnyék. A szomszédos színek pedig módosítják – erősítik vagy gyengítik – egymást.
Mely színektől óvakodjon?
Egyiktől se! Ahogy a fenti kép is mutatja (egyébként a saját körmeim és Tóth Gabi barátnőm alkotása), bizonyos esetekben még az is jól néz ki, ha a szivárvány szinte minden színe megtalálható körmeinken.
A színkerék csak egy kiinduló pont, a színárnyalatok sokasága végtelen lehetőséget enged a színekkel való kreatívkodásnak, ne állítson fel szigorú szabályokat a viselhető és kerülendő színeket illetően! Kísérletezzen bátran, feszegesse a komfortzónája határait és hagyja, hogy a változatos színű körmök is feldobják mindennapjait!
Ha tetszett a cikk, ossza meg másokkal is!
